EHÖK HÍR
EHÖK „Az íz a sokféleségben rejlik”

„Az íz a sokféleségben rejlik”

2019-07-08

Az 50 étel a nagyvilágból (50 Delicacies on Earth) az első nemzetközi szakácskönyv pécsi nemzetközi diákoktól nemzetközi diákoknak. 50 recept által beutazzuk a bolygót, hogy belekóstoljunk a különböző kultúrákba és egyetemünk külföldi arcai mögött rejlő, étellel kapcsolatos történeteket hallhassunk. Nem csupán az egzotikus ízekkel és ismeretlen textúrákkal találkozóknak nyújt egyedülálló élményt a könyv, hanem az országuk konyháját Pécsnek bemutató séfek számára is. Ana Nikabadze, a huszonnégy éves, nemzetközi tanulmányok mesterszakos hallgató hazájába, Grúziába kalauzol el bennünket.

Miért döntöttél úgy, hogy részt veszel a projektben?

Amikor megláttam az e-mailt a projektről, először nagyon szkeptikus voltam. Aztán hamar rádöbbentem, hogy tulajdonképpen valami hatalmas és egyedi részese lehetek. Ezt megtapasztalni igazán csodálatos volt.

A multikulturalizmus és a nemzetközi diákoknak nyújtott lehetőségek a fő okai annak, amiért imádom ezt a várost.

A projekt kapcsán rájöttem, hogy ez egy életre szóló lehetőség, mert ezzel az írott történettel örökre a PTE történelmének részévé váltam! Itt hagytam kis hazám egy szeletét, ami igazán nagy megtiszteltetés számomra. Grúzia egy nagyon kicsi ország mindössze négymillió lakossal. Mindig van bennem szándék és törekvés, hogy népszerűsítsem itt, Magyarországon. Ezért is küldtem be a receptet. Nagyon büszke vagyok rá, hogy a beérkezett 90 étel közül a kiválasztott 50-ben az enyém is ott van.

Milyen receptet küldtél be, és miért pont azt?

A hachapuri (vagy khachapuri) egy sajtból és tojásból készült sült, sós étel.

Egy nagyon fontos fogás Grúziában a története és szimbólumai miatt, ráadásul nemrégiben az UNESCO felvette az emberiség szellemi kulturális örökségeinek listájára.

A hachapurit, amit sütöttem, adzsariai hachapurinak hívják, mivel a Grúzia nyugati partján fekvő Adzsarából származik. A régió lakói a vitorlázás mesterei voltak, és amikor a férjek hajózni mentek, a feleségeik otthon hachapurival várták őket. A hajó alakú kenyér erre utal, a sajt a tengerre, a tojássárgája a közepén pedig a napot jelképezi.

Van bármi hasznos tipped vagy trükköd az embereknek arra, hogyan próbálják elkészíteni ezt az ételt?

Ahogy a receptben is olvasható, amikor hachapurit készítesz, boldognak kell lenned. Ha boldogan készülsz elő, a tészta lágy lesz. A hachapuri elkészítése előtt először olvasd el az étel mögött megbújó történetet; értsd meg szívből, mi is van leírva, és készülj fel, mert valóban egy élmény megcsinálni. A mérések nem annyira fontosak, szóval nem kell pontosan követni a receptet, csak készítsd szívvel-lélekkel, és az összetevőket érzés szerint adagold. Néhány exkluzív információ: ha meg akarod változtatni a hozzávalókat, megteheted!

Grúziában 150 féle sajtunk van,

ezt az ételt az úgynevezett farmersajttal készítjük, de ha nincs lehetőséged arra, hogy ezt használd, készítheted mozzarella és feta keverékével is. Ez az étel nagyon jól alkalmazkodik a magyar összetevőkhöz, szóval nem probléma magyar liszttel, tojással sütni; így is elérheted azt az autentikus grúz ízt! 

Hogy élted meg a szakácskönybe szánt étel elkészítését?

Az egész főzési folyamat, ami egyébként a Slyven Étterem konyhájában zajlott, nagyon különleges volt!

A séf, Lokodi Ákos magyar szakács, Berta Anikó, a projekt vezetője és az egész csapat roppant figyelmes és segítőkész volt, minden arra játszott, hogy a projekt sikeres legyen.

A konyhában gyakorlatilag én váltam a séffé, míg az igazi séf megfigyelt és asszisztált, ahol kellett. A legfontosabb pillanat a kóstoló volt. Megkóstoltuk az enyémet, majd a séf is megkínált a magyar ételből, amit ő készített, ez egyébként szintén benne van a könyvben, és még a két pakisztáni lány ételét is megkóstoltuk; amolyan kajaparti volt. Meglepett, mennyire jó lett a főztöm. Nem készítem el nagyon gyakran, egyszer megpróbáltam otthon, de szörnyű lett. Nagyon fontos az alakzatot helyesen megformálni, ami cseppet sem könnyű! Az anyukám meg is jegyezte: Ana, nekem ez nem is megy, te viszont nagyon jól csináltad!

Mit jelent az étel a kultúrátokban?

Az étel a grúzok számára elsődleges, a vallás után a kultúránk második legfontosabb indikátora. A kulturális turizmus része, és azt hiszem, az étel a legjobb módja annak, hogy bemutassuk Grúziát. Nagyon sokszínű a kultúránk, az íze is könnyen befogadható más nemzetek számára.

Egy másik példa arra, hogy a gasztronómia miért olyan fontos számunkra: világszerte ismert, hogy az első bort Grúziában készítették.

Ahogy a szakácskönyvben olvasható, bort is javasolnak az étel mellé, rosét ebben az esetben, de én száraz fehérbort ajánlok. 

Hogyan jellemeznéd a szakácskönyvet, és miért vásároljuk meg mi, pécsi diákok?

Ha egy mondatban kellene leírnom ezt a szakácskönyvet, azt mondanám: az íz a sokféleségben rejlik.

Ez a könyv lehetőséget ad arra, hogy otthon ülve is megkóstolhass ételeket a világ különböző pontjairól.

Multikulturális ízvilágot alkothatsz. Továbbá a szakácskönyv könnyen érthető, hiszen angolul és magyarul íródott. Ez egy rugalmas módja a főzésnek: ha meg akarod kóstolni a német, jordán, grúz konyha ételeit, csak vedd kézbe ezt a szakácskönyvet, és használd úgy, ahogy neked tetszik.

 

Az interjút Jüch Romy, a fordítást Tóthi Adrienn készítette.

Az eredeti angol nyelvű változat szintén elérhető weboldalunkon.

Fotók: Jüch Romy, Kalmár Lajos