EHÖK HÍR
EHÖK Katalónia objektív szemmel

Katalónia objektív szemmel

2017-11-24

Az elmúlt néhány hónapban kétségtelenül gyakran volt hallható Katalónia neve, mi több október óta napi rendszerességgel értesülhettünk a függetlenségi törekvései mellett kiálló tartomány minden apró mozzanatáról; cikkünk a legfőbb ok- okozati összefüggések feltárásával kíván az áttekintéshez segítséget nyújtani.

Laikus szemmel nézve, méltán merülhet fel a kérdés, vajon mi zajlik a napjaink Katalóniájában, felvetődhet azonban egy még fajsúlyosabb kérdés az események miértjére vonatkozólag. Az okok feltárásához elengedhetetlen a spanyol történelem és a katalán kultúra bizonyos fokú ismerete, kezdjük hát egy rövid ország-ismerettel.

Spanyolország, hivatalos nevén a Spanyol Királyság 17 önálló tartományból áll, melyek uralkodója 2014 júniusa óta, a Bourbon házhoz tartozó VI. Fülöp. Természetesen Spanyolországban is parlamentáris törvénykezés működik, ámbár magyar példánktól annyiban eltér, hogy a különböző tartományok eltérő mértékű önállósággal rendelkeznek, történelmi okokra visszavezethetőleg.

A jelenlegi spanyol alkotmány Francisco Franco diktatúrájának hanyatlása után, 1978-ban jött létre, melynek második cikkelye kimondja:

„Az alkotmány a spanyol nemzet feloldhatatlan egységén alapul, közös és oszthatatlan hazáján minden spanyolnak; elismeri és kezeskedik az autonómia jogáért minden nemzetiség és régió számára, melyekből összetevődik és a szolidaritásért közöttük.”

Már ez az apró cikkely is jelentős vitákat eredményezhetett a barcelonai központú katalán és a madridi székhelyű spanyol központi kormányzat között. Azonban nem Katalónia az első, aki függetlenségi szándékaival fellépett a közelmúltban, említésre méltó terület Baszk-föld is, ahol az ETA nevű terror-szervezet harcolt a tartomány függetlenségének kivívásáért, míg 2011-ben fegyver- szünetet nem kötött a spanyol központi kormányzattal.

A katalán függetlenségi törekvéseket közelebbről tekintve egyaránt merítkeznek gazdasági és kulturális okokból. Katalónia büszke régió, amit a hagyomány szerint I. Wilfried barcelonai úr alapított a IX. században; a történelem történései viszont úgy hozták, hogy a XVIII. századi Spanyol örökösödési háború vesztes oldalára került, így le kellett mondania önállósága egy részéről. Katalónia Spanyolország fontos gazdasági régiója; a spanyol GDP mintegy 20%-t teszi ki, találhatóak itt fontos kikötők, számottevő munkahelyeket jelentő vállalkozások, és emellett még a turizmus terén is élen jár, az FC Barcelona már csak hab a tortán; továbbá kijelenthető, hogy a 7,5 millió főre becsülhető katalán nemzet büszke, a szorgalmas, spanyol többségtől elidegeníthető életmódjára és sokan úgy érzik, Madrid csak meglopja őket, nincs szükségük rá.

Spanyolország ezen gazdasági tények mellett, természetes, hogy kárát látja Katalónia függetlenségében, hiszen kihevert már gazdasági válságot tartományával együtt is, és nem szívesen válik meg egy ilyen fajsúlyos területtől; továbbá törekvéseiben teljes egységének veszélyét látja.

Katalónia története 2016 októberében kezdődött, amikor a katalán parlament megszavazta, hogy 2017 szeptemberében népszavazást tartanak a függetlenedésről. A katalán kormány megbízásából készült március végi hivatalos közvélemény-kutatáson kiderült, hogy a megkérdezettek 48,5% nem támogatná a függetlenséget, míg 44,3% az elszakadásra voksolt. A függetlenségi népszavazást október 1-jére tűzték ki. Szeptember 30-án a Spanyol kormány rendőri erőkkel zárta le a szavazóhelyek mintegy 60%-át.

 Az illegálisnak nevezett referendumon azonban mégis meghökkentő eredmény született, a voksolók 90%-a szavazott az elszakadás mellett, habár a részvételi arány csupán 42,3%-os volt. A voksolás lehetőségéért folytatott küzdelemben a hivatalos adatok szerint mintegy ezer ember sérült meg.

Madrid természetesen érvénytelennek minősítette a népszavazást, majd a spanyol alkotmány 155. cikkelyére hivatkozva megszavazta a katalán kormány feloszlatását és az előrehozott parlamenti választások megrendezését. Ezt követően a Katalán államfő Charles Puigdemont Belgiumba menekült, majd feladta magát.

November 11.-én tízezrek tüntettek a katalán vezetők szabadon engedéséért, habár a katalán függetlenséghez már Puigdemont sem ragaszkodik.

A vihar úgy tűnik lecsendesült, legalábbis a december 21.-ére kitűzött katalán parlamenti választásokig, melyhez a spanyol kormányfő Mariano Rajoy külön hozzáfűzte, Katalónia „csendes többsége” itt éljen majd szavazati lehetőségével.