EHÖK HÍR
EHÖK Miért járunk még mindig moziba, ha kalózkodhatunk is?

Miért járunk még mindig moziba, ha kalózkodhatunk is?

2019-12-27

Manapság sokan a mozi haláláról beszélnek, de nem annyira vészes a helyzet. Sőt. A mozi versenyben áll az otthoni filmezéssel, de vajon melyik a népszerűbb és miért dönt valaki úgy, hogy közösségi élménnyé varázsolja a filmezést? Na és miként hat ez az olvasás kultúrájára? Dr. Doboviczki Attila egyetemi oktató, PhD, adjunktus segítségével jártunk utána a kérdéseknek. 

A torrentoldalakról való letöltések és online filmezés korszakában élünk, mégis nagy népszerűségnek örvend a mozizás napjainkban is. Ez tapasztalható a hosszú sorokból és a nagy várakozásnak örvendő teltházas premierekből is.

Miért vágyunk arra, hogy idegen emberek társaságában üljünk be a terembe, amikor otthon, kényelemben, zavartalanul megnézhetnénk az adott filmet?

Doboviczki Attila egyetemi oktató szerint a televízió már önmagában is nagy konkurenciát jelentett az iparnak. A mozi eleve egy külön térség, mely kikapcsolja a környezetet, csak a sötét és a vászon van, az egy más világ, más tapasztalással. A nagy kivetítő teljesen különböző impulzussal bír, mintha egy kisebb monitoron, otthon filmeznénk. 

Van egy varázsa az egésznek, valamint közösségi élményt nyújt. A mozi már több mint száz éves, átélt különböző válságokat, de még mindig sokan járnak a termekbe. Ez viszont függ az anyagi lehetőségektől is, ugye Magyarországon a torrent – aminek használata törvényellenes – egy ingyenes program, de elmenni a moziba költséges, főleg egy nagy családnak, a jegy mellett megvenni a pattogatott kukoricát stb. nem olcsó mulatság –  mondta el a véleményét Doboviczki Attila.

Ugyanannak a filmnek a megtekintése akár moziban, akár otthon laptopon, tableten, vagy egy nagy képernyős televízión, teljesen más. Más, ha fejhallgatóval vagy anélkül nézzük. A mozi egy film nyilvános bemutatója, teljesen más normák vonatkoznak az emberekre akár az egyes filmszínházak között is. Van, ahol például nem rágcsálhatsz csak úgy, ez eleinte inkább amerikai szokás volt a plázákban, de manapság a magyar termek többségében is megengedett az evés-ivás, sőt jellemző.

A popcorn fogyasztás már szinte annyira elterjedt és hozzájárul az élményhez, hogy körülbelül azonos pénzt fizetnek a fogyasztók a nasiért, mint a jegyekért. 

Kísérleteztek a mozi újításával is, mint például az autósmozi korszaka. Ez nálunk nem is jelentett olyan nagy divatot soha, nyugaton az autós társadalom már a 60-as évektől él, itthon azért nem nagyon beszélhetünk erről. A szabadtéri moziknak is megvolt a maga sajátossága, de hátrányai is akadtak, például egy nyári napon a szúnyogok, bogarak zavarhatták a mozizás élményét.

A szakember szerint a filmezés mondhatni leváltotta az olvasást, egyre kevesebben nyúlnak a könyvekhez manapság – tisztelet a kivételnek.

Az, hogy ez jó irány-e, relatív, ugye az írásbeliség kultúrája egy több évezredes hagyomány, amit nem lehet megkerülni, még ha jelenleg nem is ez a kor meghatározó médiuma. Már nem is a film gyakorlatilag, hanem inkább ezek a 2–3 perces rövid szösszenetek az interneten, kis videó formájában, amit nem is feltétlenül lehet filmnek nevezni.

Sok nagy sikerű könyvből készül filmes verzió. Ezeket általában többen is nézik, ezáltal aki utólag ismeri csak meg a művet, sokkal inkább megnézi filmes verzióban, mint hogy elolvassa. Egyrészt ez nagyon komoly marketingipar, ezek az adaptációk vonzzák egymást, másrészt a filmben megjelennek a könyvekből vett elemek.

Ez lehet nemcsak könyvekből, de számítógépes játékokból is például, valamint fordítva, hogy a filmből lesz könyv.

Más a hatása, a könyvekben a képzeletnek jut nagyobb szerep, míg a film elénk kínálja a képi világot. Ha egy filmet többször megnéztünk, utána elolvasunk egy könyvet, akkor már ezek az emlékek köszönnek vissza. 

 

Írta: Prezsnyák Péter