EHÖK HÍR
EHÖK „Növekedni szeretnénk, olyan szinten, hogy örökzöld zenekar legyünk”

„Növekedni szeretnénk, olyan szinten, hogy örökzöld zenekar legyünk”

2019-07-08

A Bagossy Brothers Company bombaként csapott be az országba, az alternatív viszonylatban az egyik legnépszerűbb együttes, hasonló sikereket mondhat magáénak, mint a lassan 20 éve működő társai. Szinte mindenkinek mond valamit a Bagossy név, a rádiókat meghódító Olyan Ő bevéste magát az emberek fülébe az elmúlt hónapokban, ha mást nem is, ezt a számot kívülről fújják a legtöbben. Ugyan az új album többi dala nem váltott ki ekkora lelkesedést, de hasonlóan izgalmas változásokat fedezhetünk fel bennük. A Veled utazom lemez kapcsán megpróbáltuk feltárni a zenekar sikerének lényegét a Bagossy testvérekkel, Lacival és Norbival.

Hogy működik a szereposztás az alkotói folyamatban? Hogy áll össze egy dal?

Norbi:

Én szoktam írni a szöveget és a zenei részt is, ilyenkor elvonulok távol a világtól, hogy senki ne halljon,

majd amikor kész van, megmutatom az öcsémnek, kikérem a véleményét, és ha ő is lát benne fantáziát, akkor a kis alkotóstúdiójában csinál egy demofélét belőle, és utána dolgozunk rajta közösen az együttessel.

Mennyire inspirálódsz a külvilágból? Van, hogy egy kívülről látott szituációt öntesz dalba, vagy inkább a saját lelkivilágodat tükrözik a szövegek?

Norbi: Szerintem csak a saját világom jelenik meg bennük, sokat gondolkodtam, hogy hogy lehetne magamon kívül eső témákat is feldolgozni. Ugye amikor az ember megírja a tizedik-huszadik dalát, felmerül a kérdés, hogy miről szóljon a következő, de

kívülállóként nem tudok írni, mindig valamennyire benne kell lennem az érzésben, és a saját mondanivalómat kell tükröznie a szövegnek.

Próbálok mindig úgy fogalmazni, hogy ne azt értse a közönség teljes mértékben, ami bennem van, hanem mindenki egy kicsit a magáénak érezze.

Mi az, ami a zenélésre buzdított titeket, az otthoni környezet, esetleg egy ikonikus zenész a tinédzserkorotokból?

Norbi: Én jártam egy Gitárkör nevezetű estre, ahol gimisek gitároztak, és megtetszett. 14–15 évesen éreztük azt a vágyat, hogy nekiálljunk, gyorsan szereztünk is valami kölcsöngitárt, és belefogtunk. Teljesen autodidakta módon tanultunk meg gitározni, majd később barátoktól is ellestünk dolgokat.

Laci: Amikor legelőször gitárt ragadtunk, azonnal beleszerettünk az egészbe.

Azt is éreztük rögtön, hogy nem feltétlenül mások dalait akarjuk majd játszani, hanem valami sajátot.

Norbi már az első évtől saját dalokat írt, persze akkor még nem ilyen jókat… Elég hamar létrehoztuk az első bandánkat is, ami inkább angol nyelven és az alter vonalon mozgott, és már ott is a saját dalok domináltak. Inspirációk pedig inkább utólagosan jöttek. Amíg az ember nem kezd el zenét írni, addig a pontig nem is úgy hallgatja a zenét. Gyerekkorunkban mindig néztük a MusicMaxot, és küldtük az SMS-eket, hogy melyik számot játsszák be. Akkor egyáltalán nem figyeltünk egyenként a hangszerekre, hogy mi-mit játszik, csak az éneket és az összhatást vettük észre. Most már mindannyian úgy figyeljük a dalokat, hogy lebontjuk elemekre, és így inspirálódunk belőlük.

Van egy pár újdonság az új albumon. Például a Csobban az éjben mindenki című számban, Tőletek nem megszokott módon, egy szaxofont hallhatunk. Hogy jött az ötlet és ki volt a megvalósító?

Norbi: Bennem ez a dal már akkor fesztiválhangulatot idézett, amikor megírtam, és mindenképp ilyen „diszkós”, lüktetős zenét akartunk belőle csinálni. Sok régebbi zenét ismerünk, amiben szaxofon van, és valami hasonlót szerettünk volna a háttérbe csempészni.

Tehát egy olyan, kicsit diszkósabb hatást akartunk, ami még mindig Bagossys, de mégis van egy kis plusz is benne.

Közülünk senki nem játszik szaxofonon, így egy vendégzenész, Jász Andris valósította meg az ötletet.

Az Olyan Ő szintén egy kis extrával egészült ki, hiszen egy női hang adja a duett másik felét. Amikor elkészült a dal, már éreztétek, hogy ez kimagaslóan jó lett?

Laci: Azt mindenképp éreztük, hogy egy jó, egy másféle dal lett. Norbi már az elején duettnek írta meg, és annyira lefoglalt minket az a kérdés, hogy ki legyen a duett-társ, és hogy valósuljon meg, hogy

nem is nagyon gondoltunk bele, hogy ez a dal mekkorát tud robbanni.

Amikor bemutattuk először egy koncerten, akkor tudatosult bennünk, hogy mennyire szeretik. Fontos nekünk hogy a közönség is érezze, amit át akarunk adni, ez abszolút megvalósult ebben az esetben.

Olvastam, hogy nem nagyon szoktatok ücsörögni a dalokon; ha egy ötlet nem épül tovább könnyen, akkor azt eldobjátok. Volt olyan dal az új lemezen, ami nehezebben született, már majdnem feladtátok, de végül jött egy szikra?

Norbi: Nem volt olyan, ami nehezebben született. Egyetlen dal van, a Vele utazom, amit már felvettünk stúdióban másfél éve, és most adtuk csak ki, úgy éreztük, most passzol a repertoárhoz, és ezen a lemezen van a helye.

Van olyan nagy mérföldkő, amit szeretnétek meglépni a karrieretekben? Tervben vannak külföldi sikerek, angol nyelvű szövegek?

Norbi: Egyelőre magyarul szeretnénk zenélni, vannak ambíciók angol nyelvű dalokra, de ez nagyon bizonytalan és távoli még. Ami biztos, hogy növekedni szeretnénk, olyan szinten, hogy örökzöld zenekar legyünk, és

szeretnénk elérni, hogy a mostani rajongóknak majd a gyerekei is ismerjék, szeressék és érezzék át a dalainkat.

És szeretnénk ott lenni nekik mindig, hogy egy család legyünk a közönségünkkel.

 

Írta: Merkl Nóra

Fotók: Szobonyai Mihály, Tóth Lilla