Az innovációk számtalan kaput nyitnak ki az emberiség fejlődésének érdekében, azonban problémákat is szülnek. Nézzük például az elektromos autókat: hiába oldják meg a kimerülő természeti erőforrások – az olaj – problémáját, az akkumulátorok révén mégis szennyezést okoznak környezetünkben. 

Röviden összefoglalva: az új megoldások új nehézségeket is szülnek.

A legjobb példa erre a koronavírus-járvány okozta helyzet, ami elősegítette a digitális megoldások minden eddiginél gyorsabb alkalmazását. 

Szintén idesorolható a mesterséges intelligencia (MI) fejlődése, mely segít minket az egyszerű feladatok elvégzésében, az okostelefonunk használatában és megannyi területen.

Hátránya azonban, hogy mindezzel együtt új problémakört szül. Ezek a nehézségek pedig egyre világosabbá váltak az elmúlt években. 

Főként a nagyobb multiknál fordulnak elő negatív visszajelzések az MI kapcsán, például az arcfelismerés tekintetében. Általában okostelefonok és számítógépek feloldásához használják a technológiát. 

Azonban az IBM és a Microsoft fejlesztései egyesek, például Joy Buolamwini és Timnit Gebru kutatók véleménye szerint faji elfogultsággal rendelkeznek, azaz a világosabb árnyalatokat pontosabban érzékelik, mint a sötétebbeket.

Napjainkban pedig mondani sem kell, mindez milyen társadalmi feszültségekhez vezethet. 

A hibák akár alkalmas jelöltek elutasításához vezethetnek az állásinterjúkon, ezért érdemes komolyan foglalkozni vele.

Az egyenlőtlenségek elkerülésének érdekében segít az Európai Unió új szabályozása, a GDPR is.

Természetesen több olyan szoftver is a cégek rendelkezésére állhat, melyek segítenek kiszűrni a hibákat.  

Fontos tehát, hogy tisztában legyünk az egyes technológiák okozta veszélyekkel is, akár alkalmazottként, akár tulajdonosként fogunk dolgozni a jövőben. Az MI és egyéb innovatív megoldások pedig még mindig gyerekcipőben járnak, és egyelőre nem jött el a teljes áttörés. 

Írta: Somila Dayile

Fordította: Prezsnyák Péter