Az év minden időszakát végig kísérik a madarak, még ha ezt olyan visszafogott módon teszik is. A tavaszt el sem lehetne képzelni a cinege éneke nélkül, a havas táj legfotogénebb modelljei a feketerigók vagy a vörösbegyek, és az erdőket is az énekesmadarak élettel teli hangja teszi igazivá. Kiskorunk kedvenc szórakozása közé tartozott a kacsák etetése vagy a galambok kergetése. Örülünk, amikor nyáron az autóutak mellett felfedezünk egy-egy gólyafészket a villanyoszlopok tetején, és minden évben hálát adunk a fecskéknek, amiért besegítenek a szúnyogok elleni ádáz küzdelemben. A világon élő minden, mintegy 10 ezer madárfajból, már legalább egy egyed hitelesíthetően előfordult Magyarország határain belül, és rengeteg olyan különleges madár él az emberek elől elrejtőzve az ország különböző részein, amelyekről még talán nem is hallottunk soha. Viszont a madarak nem csak látványos kiegészítői a környezetnek, fontos feladatuk van a természet körforgásában és hiányuk nagy károkat okozna a tápláléklánc egyensúlyában is. Sok faj vált mára veszélyeztetetté, vagy került fel a védett madarak listájára; bántalmazásuk, elpusztításuk nem csak tiltott, de büntetendő is, így komoly pénzbírság szabható ki a szabályszegőkre. Magyarország különböző erdeit végig látogatva sok kitartással és egy kis szerencsével nem csak a hangjukban gyönyörködhetünk, de akár még láthatunk is közülük néhányat. Sok sikert és jó madárles túrát!
Zöld küllő
Bükk
Ezzel a színes, harkályfélék családjába tartozó madárral legnagyobb eséllyel a Bükk erdeiben találkozhatunk. A kékbeggyel és a vörös gémmel együtt idén bekerült Év Madara esélyesei közé.
Végül az online szavazás során 41 százalékkal megnyerte a versenyt, így 2022 madarává választották.
A zöld küllő tökéletesen illik az idei év, “Sokszínű természet” jelmondatához, zöld háta, fehér hasa és élénk piros kalapja igazán látványos kinézetet kölcsönöz számára.
Síkon és hegyvidéken is fészkel, saját maga készítette odúiban őrzi tojásait, táplálékát pedig a fák kérge alól megszerzett rovarok és lárvák jelentik. Állandó madarunk, már tavasz elején hallhatjuk a jellegzetes csengő, kacagó hangját, azonban megfigyelni sokkal nagyobb kihívást jelent, hiszen a legkisebb veszélyt észlelve, azonnal elrejtőzik a fák törzsén. Védett madarunk, melynek természetvédelmi értéke 50 ezer forint.
Fennmaradását az idősödő fák meghagyásával segíthetjük, amelyek otthont és táplálékot is biztosítanak a zöld küllő számára.
+1 Érdekesség: Táplálékának egy jelentős részét képezik a hangyák, amiket a testhosszát is meghaladó, kiölthető nyelvével a hangyabolyok üregeiből gyűjt össze.
Haris
Mecsek
A darualakúak rendjébe tartozó, galamb méretű haris a Mecsek egyik védett, talán kevésbé közismert madara. Megfigyeléséhez nagy kitartásra van szükség, hiszen fészkét a lápok és mocsárrétek környékére építi és barnás-feketés tollazata miatt a magas fűben rejtőzködve nehezen észrevehető.
A modern mezőgazdasági gépek miatt került a fokozottan veszélyeztetett kategóriába, hiszen a nyár eleji kaszálás okán sok harisfészek elpusztul.
Az állománya nagyságát 500-2000 párra becslik, természetvédelmi értéke pedig 500 ezer forint. A madár tudományos neve latinul Crex Crex, amit a furcsa hangja után kapott.
Népies nevén “két kés” madárnak is szokták szólítani, mert egyes vélemények szerint reszelő hangja olyan, mint, amikor a kést fenik.
Költési idejük május végére- júniusra esik, ilyenkor lehet a legnagyobb esélyünk arra, hogy láthassuk vagy legalább hallhassuk ezt a különös madarat.
+1 Érdekesség: 2016-ban választották az év madarának.
Sárgafejű királyka
Bakony
A Bakony északi fenyveseiben túrázva valószínűleg találkozhatunk ezzel a kismadárral.
A sárgafejű királykák, a tüzesfejű királykákkal együtt nem csak Magyarország, de Európa legkisebb madarai is.
Tömegük sokszor még az 5 grammot sem éri el. Testhosszuk mindössze 9 centiméter, szárnyfesz távolságuk pedig 13-16 centiméterre becsülhető.
Ezek a kismadarak általában a lucfenyvesek lakói, de télen a hideg elől menekülve kertekben és parkokban is találkozhatunk velük.
Nagyon barátságosak és egyáltalán nem félős kismadarak, így a cinkékhez csapódva sokszor az emberek pár méteres körzetébe is bemerészkednek.
A sárgafejű királykát 1901-ben nyilvánították védetté, viszont nem került be a fokozottan védett kategóriába. Természetvédelmi értéke 25 ezer forint.
+1 Érdekesség: Luxemburg nemzeti madara.
Európai lappantyú
Börzsöny
Erről a különleges madárról sokan talán még nem is hallottak.
A lappantyú kizárólag éjjel él aktív életet, csak alkonyatkor, illetve hajnalban lehet szerencsénk cserregő hangját hallani, vagy látni, ahogyan csőrét hatalmasra tátva szűri a rovarokat az esti levegőből.
A lappantyú nem a szépségéről híres, aránytalanul nagy, fekete szemei különös megjelenést kölcsönöznek számára.
Azonban szürkés-barnás tollazata nagy segítségére van a rejtőzködés során; nappal tökéletesen beleolvad a fák mohás, kérges ágai közé.
Népies neve a kecskefejő, amely abból a hiedelemből származik, hogy a lappantyú feltűnően nagyra kitátott csőrével, táplálék gyanánt a háziállatok tejét is el tudja lopni.
A földön épített fészkeit nem csak a borzok és menyétek fosztogatása veszélyezteti, de a földművelés és a kaszálás áldozataivá is válhatnak. Magyarországon védett állat, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.
+1 Érdekesség: A lappantyúk vándorlásukat a teliholdhoz igazítják, általában a holdtöltét követő 7. napon indulnak útjukra.
Zemplén
Uhu
Ha egyszer egy merész ötletként belevágnánk egy éjszakai túrába a Zempléni-hegység valamely erdejében, mindenképp járjunk nyitott füllel, hátha szerencsénk lesz és meghallhatjuk az Uhu, vagy más néven a Fülesbagoly mély huhogó hangját, miközben éjszaki vadászatára indul.
Ez a madár a legnagyobb termetű bagolyfajunk, tipikus csúcsragadozó, amely a sziklás, barlangos helyeket kedveli, de gyakran megjelenik működő vagy elhagyott kőbányákban is.
Jellegzetes ismertető jele a narancssárga szeme és a tollfülei, amelyek nem valódi hallószervek, csupán díszként szolgálnak az Uhu számára.
A Mátra bagolyfajai közül a legnagyobb eszmei értéket képviseli, egy egyed bántalmazása, vagy elpusztítása után 500 ezer forint pénzbírság szabható ki, hiszen néhány évvel ezelőtt mindössze 70-80 párra becsülték a magyarországi állományt.
Egyik legnagyobb veszélyforrás számukra az áramütés, amely a távvezetékek tartóoszlopaira szállva érheti őket, de repülés közben a szögesdrótokon is könnyen fennakadhatnak.
+1 Érdekesség: Az Uhu latin nevén Bubo Bubo, ami megmagyarázza egy híres mesefilmünk orvoskarakterének nevét is.
Írta: Ilyés Borbála