A Mélylevegő Projekt több, mint egy pszichológiával foglalkozó Instagram-oldal. Olyan apró tippeket, magyarázatokat nyújt, amik segítenek kézben tartani a mentális egészségünket, és hatalmas változásokat képesek elérni. A projektről és az egyetemisták mentális gondjairól beszélgettem Juhász Bettinával, a zseniális ötlet egyik megálmodójával.

Az oldal ötletének kezdőlökését a világjárvány adta meg. Az akkor még egyetemista alapítók éppen a Pszinapszist (Budapesti Pszichológiai Napok) szervezték, mikor a járvány közbeszólt, és nem valósíthatták meg azt, amibe annyi munkát fektettek. A helyzet súlyosbodásával látták, hogy a bezártságban, kétségbeesésben élő embereknek segítségre lesz szüksége.

„Azt éreztük, hogy nagyon nagy a bizonytalanság, a frusztráció, és nem tudtuk, hogy meddig fog tartani ez a helyzet. Várható volt, hogy az emberek mentális egészségére hatalmas hatással lesz a Covid, és valószínűleg a szorongásos, depressziós tünetek előtérbe fognak kerülni. Ezért azon gondolkoztunk, hogy mint pszichológushallgatók mit tudnánk tenni az emberek lelki egészségéért. Tulajdonképpen egy hajnali chatbeszélgetésben született meg a projekt és egyben az Instagram-oldal ötlete, ahol edukatív tartalmakat posztolunk, amivel felhívjuk a figyelmet a mentális problémákra, és segítünk megérteni az embereknek, hogy mi is zajlik bennük.”

A csatorna neve egy egyértelmű utalás, de a kitalálása nem volt ilyen egyszerű az alapítók számára.

„Elkezdtünk ötletelni, és volt egy hatalmas Excel-táblázatunk, ahová minden ötletet beleírtunk, ami csak eszünkbe jutott. Szerettük volna, ha van egy pozitív kicsengése a névnek, ami egy kis reményt tud adni az embernek, de mégsem túlzó vagy elcsépelt. Így jött a mélylevegő, amivel mindannyian egyet tudtunk érteni és azonosulni tudtunk. A projekt pedig egyértelmű volt, hiszen magunk között mindig projektként emlegettük az ötletünket.”

A projekt mára már Facebook-, Instagram- és TikTok-fiókkal is rendelkezik, ahol több százezres követőszámnak örvend. A csapat nagyon aktív ezeken a platformokon, mindig elérhetőek friss tartalmak, amik a legkülönbözőbb pszichológiai témákat mutatják be.

Grafika: Kovács Friderika

Mindig tudnak új, hasznos információkkal és tippekkel szolgálni. Kezdetben az oldal fókuszában a depresszió, a szorongás, a pánikzavar kérdésköre állt, de az utóbbi időben kitágult a mentális egészség és zavarok széles körű eseteire.

„Egyrészt a személyes érdeklődések mentén is gyártunk posztokat. Például ha találkozunk vagy tapasztalunk egy érdekes jelenséget, akkor utánaolvasunk, és ezekből szoktunk kiindulni. Másrészt figyeljük, hogy mi érdekli az embereket, milyen problémákkal szembesülnek a mindennapokban. És ebben igyekszünk megbízható, tudományos, és közben mégis közérthető tájékoztatást nyújtani.”

Bettina elmondása szerint a posztok tartalmi részét a pszichológushallgatókból álló önkéntesek dolgozzák ki. A kidolgozás után a grafikus önkéntesek kezébe kerül a téma, akik színes, látványos képi világot készítenek hozzá.

„Kábé félévente van lehetőség csatlakozásra az önkéntes csapatunkba. Most már minimum a harmadéves BA a feltétel a bekerüléshez.”

A kezdetben négyfős kis csapat hatalmasra nőtte ki magát, az oldal nagy követőtáborral és számos önkéntessel rendelkezik.

„Alapvetően nem gondoltuk volna, hogy ilyen gyorsan ennyire kinövi magát a projekt. Nagyon örülünk annak is, hogy az önkéntesek maguktól jelentkeznek, és szeretnének ők is részt venni az oldalaink szerkesztésében. Nyilván nagyon sok munkaóránk benne van ebben, de közben azt érezzük, hogy jó helyen vagyunk, és azt csináljuk, amivel foglalkozni szeretnénk. Nagyon élvezzük, de nyilván érezzük a felelősség részét is. Van egy felelősségünk az iránt, hogy tisztában legyünk azzal, ami kikerül, valamint hogy ténylegesen teret adjunk az önkénteseknek, és segítséget tudjunk nyújtani nekik a fejlődésben a tanulmányaik vagy a pályájuk során.”

A csatorna tartalmai mindenkihez egyaránt szólnak. Fiatalok és idősebbek, fiúk és lányok, problémákkal küzdők és nem küzdők egyaránt megtalálják azokat a posztokat, amik segítséget vagy motivációt tudnak adni a mindennapjaikhoz.

„Segítséget tudunk nyújtani azoknak, akik maguk tapasztalják bizonyos mentális zavaroknak a tüneteit. Segítünk megadni az első lépést, hogy egy-egy posztban felismerjék az esetleges problémát, és szakemberhez tudjanak fordulni. Másrészt lehet alkalmazni azokat a tippeket, amiket megosztunk, amivel elviselhetőbbé tehetők ezek a tünetek. A posztjaink szólnak még olyan családtagokhoz, barátokhoz, akiknek a környezetükben valamilyen mentális zavarral küzdő ember él. Tippeket adunk, hogy laikusként hogyan tudnak segíteni, milyen mondatokkal tudják őket támogatni.”

Az iskola, a továbbtanulás, a vizsgaidőszak, a kiskori barátok elvesztése, a felnőttkor hirtelen jött nyomasztó problémái számos fiatal életét megnehezítik. Éppen ezért ők is számos mentális zavarral találkozhatnak, aminek érdemes tudni a helyes kezelését, és elfogadni, hogy mindenkivel előfordul. Egyrészt a kapunyitási pánik (quarter-life crisis) a legjellemzőbb, mikor azt érezzük, hogy még nem igazán vagyunk felnőttek, de már gyerekek sem. Iszonyatosan összezavaró az a rengeteg lehetőség, ami előttünk áll, és hogy egyiket sem érezzük magunkénak.

„A kapunyitási krízisnél fontos, hogy fejlesszük az önismeretünket, minél jobban ismerjük az erősségeinket és a fejlesztendő területeket, annál könnyebben tudjuk megállapítani, hogy melyik irányt szeretnénk az életben. Fontos azt is szem előtt tartani egyetemistaként, hogy a 17-18 évesen meghozott döntés lehet, hogy nem a megfelelő döntés volt. Beismerni, hogy nem a megfelelő helyen vagyunk, nem a gyengeség jele, sokkal inkább egy hatalmas erőt igénylő lépés. Valamint az egyetemista élet nagyon sok stresszel járhat, ezért is fontos, hogy alakítsunk ki egy napi rutint. Ezek az apró dolgok segítenek kezelni a stresszt, visszaadják a kontroll és a biztonság érzetét, és rendszert adnak az életünknek. A problémakezelés is lényeges dolog a fiatalok életében, fontos, hogy részekre, lépésekre bontsuk a problémáinkat, mert ha egyszerre akarunk lenyelni egy nagy falatot, az megakadhat a torkunkon.”

2021-ben megjelent a Mélylevegő Projekt könyve, ami az Elmerülő nevet kapta. A könyv a teljes munkásságuk fizikai kivonata, ugyanarról szól, mint amit az online platformon képviselnek. Olyan embereknek, akik szeretnének jobban bánni másokkal és önmagukkal. Nem egy száraz tünetlistát olvashatunk, hanem emberközelibb oldalról ragadják meg a mentális zavarokat. Nagyon közérthetően írnak a depresszió, a szorongás, a pánikzavar, az öngyilkosság témaköréről, tüneteiről, kezeléséről. A könyvben találhatunk még a hétköznapjainkba beilleszthető tippeket is, valamint a modern jelenségek, mint a ghosting, gaslighting, imposztor szindróma magyarázatát és a problémából való kilépés lehetőségeit.

A Mélylevegő Projekt megjelenése az egyik leghasznosabb kezdeményezés a közösségi médiában. Szerencsére az alapítók mindenképp folytatni szeretnék az oldalt, és számtalan tervvel néznek a jövő felé. A legfontosabb tervük pedig továbbra is a tevékenységükön keresztüli edukálás és segítségnyújtás.

Írta: Soós Enikő

Grafika: Kovács Friderika