A szakdolgozatírás az egyetemi élet végső, egyben egyik legkomolyabb megmérettetése. A téma megtalálása, a struktúra kialakítása, a hivatkozások jelölése, az irodalomjegyzék sokak számára okoz nehézséget. A megoldás azonban nem a szavak szaporításában és a barokk körmondatokban rejlik. Vegyük hát sorra, mi mindent érdemes tudni a szakdolgozatok elkészítéséről, amit egyetlen egyetemi hallgató sem úszhat meg.

Fontos időpontok, határidők

A nulladik lépés a határidők rögzítése. Mikor kell jelentkezni, mennyi idő áll rendelkezésre.

Nézzünk utána a legfontosabb információknak, mert külön időpontok tartoznak a jelentkezéshez, a leadáshoz és egyebekhez.

Egyeztessünk a leendő konzulenssel is a haladási tervet illetően, hiszen időről időre nála kell majd jelentkezni az új anyagokkal. Az időmenedzsment azért is fontos, hogy ne az utolsó utáni éjszaka dobjunk össze valamit.

Témaválasztás, konzulens megtalálása

Az első és legfontosabb a megfelelő téma. Mik voltak a kedvenc óráid, melyik szakterületeken szeretnél elhelyezkedni a jövőben? Sokkal olajozottabb lesz a munka, ha olyanról írsz, ami érdekel is.

Nézz utána a leendő konzulensek ajánlott témáinak is, lehet, hogy a saját ötleteidet és az övéit összegyúrva találjátok meg a legjobb koncepciót.

Persze az sem utolsó szempont, hogy ki fogja egyengetni az utadat közben.

Fontos leszögezni, hogy a jó szakdolgozat alapelve a megfelelő mélységű szakirodalom. Célszerű ezért előtte utánanézni az adott témának, szakterületnek.

Hiába az alapötlet, ha rövid idő után elfogy a lendület, és nem tudsz haladni.

A cél az, hogy a vizsgamunkának legyen egyfajta hozzáadott értéke.

Hipotézis felállítása, a szakdolgozat célja

Szép és jó, ha már megvan a téma, a munka azonban lényegében még el sem kezdődött.

Fel kell állítani egy hipotézist, amire az egész dolgozat épül.

A kutatás középpontjában ez a feltételezés kell álljon, és hogy igaz-e vagy sem. Ha minden jól megy, a végére kiderül.

Absztrakt

Az absztraktot úgy kell elképzelni, mint egyfajta rövid, tömény kivonatot. Ebben a munkád lényegét foglalod össze 1-2 oldalban a szakdolgozat elején.

Az általános összefoglalóval ellentétben ez egy figyelemfelkeltő, mégis a tudományos eredményekre támaszkodó, zanzásított iromány.

Módszertan

Bizonyára hallottál már a kvalitatív, illetve kvantitatív kutatási módszerekről.

Az olvasók számára ki kell fejtened, hogy melyiket alkalmazod, és milyen egyéb megoldásokat használsz (pl. primer, interjún alapuló következtetések vagy szekunder források, főként szakirodalomból).

Csak semmi plágium!

Talán az egyik leggyakrabban hallott kifejezés egy szakdolgozattal kapcsolatban a plágium. Egy tudományos mű megírása során mindenképpen oda kell figyelni rá, ha valamit állítunk, azt honnan szedjük.

Ez lehet saját meglátás (interjú, kutatási munka eredménye stb.) vagy más által már felfedezett tudás.

Utóbbi esetben mindenképpen hivatkozzunk, és ha szó szerint idézünk valakitől, tegyük ki az idézőjelet. Fontos továbbá, hogy a saját véleményünknek csak szakmai érvekkel alátámasztva van helye a szövegben.

Hogyan hivatkozzunk?

Az egy dolog, hogy nem plagizálunk. A másik, ami mindenki rémálma, maga a hivatkozás.

Az egyik leggyakoribb a Harvard-módszer (szövegközi), a másik pedig a forrás lábjegyzetben való elhelyezése.

Előbbi esetben rögtön az adott szöveg után, zárójelben kell feltüntetni az adatokat (pl. Nagy, 1986.), utóbbinál indexelés után a lap alján.

Irodalomjegyzék

Ha a szöveg írása közben már megtanultuk, hogyan kell hivatkozni, még nem végeztünk.

Az irodalomjegyzékben ugyanis az összes, a szakdolgozatban felhasznált forrást meg kell jelölni.

Itt már nem elég a rövidítés sem, a szerző nevét, a publikáció helyét és évét is fel kell tüntetni (pl. Glózer Rita (2008): Diskurzusok a civil társadalomról. L’Harmattan Kiadó, Budapest. 79-213 o.). Mindezt természetesen ábécésorrendben.

Ábrák, táblázatok

Ahogyan egy könyvet a képek, úgy a szakdolgozatot az ábrák, táblázatok színesítik.

Akár saját szerkesztés is megengedett, de a más forrásból átvett anyagok sem jelentenek problémát, megfelelő hivatkozás esetén.

Adjunk nekik címet, sorszámot, és ez esetben az irodalom mellett egyfajta ábrajegyzékre is szükség lesz.

Helyesírás, stilisztika

Hiába az érdekfeszítő, izgalmas téma és az alapvetően jó minőségű megvalósítás, ha a szöveg stilisztikai szempontból olvashatatlan vagy tele van helyesírási hibával. Figyeljünk rá, mit adunk ki a kezünkből, és olvassuk át többször is.

Kérjünk meg ismerősöket, hogy külső szemmel is véleményezzék a szöveg olvashatóságát, vagy keressenek benne hibákat.

Összefoglaló

Nincs két ugyanolyan szakdolgozat. A munkát nem is fogod tudni megspórolni. Az éjszaka közepén senki nem fogja növelni helyetted a karakterszámot.

Mintákat, ajánlott sablonokat, segítséget azonban könnyen találhatsz.

Az a legjobb, ha szoros, napi szintű kontaktban vagy a konzulenseddel. Amennyiben betartod a formai követelményeket, már félsiker. A hozzáadott érték, a  magas színvonalú tudományos tartalom pedig minden bizonnyal meglesz, ha a megfelelő kezekben vagy. 

A szakdolgozat felépítése (általánosságban):

• Első oldal (sablon)
• Tartalomjegyzék
• Absztrakt
• Bevezetés
• Hipotézis, módszertan ismertetése
• Elméleti rész
• Gyakorlati rész
• Összefoglalás
• Konklúzió
• Irodalomjegyzék
• Melléklet
• Nyilatkozat a szakdolgozat eredetiségéről
• Felhasználási nyilatkozat

A szakdolgozatírásra ne szükséges rosszként tekintsünk, hanem egyfajta kihívásként. Sokkal gördülékenyebben fogsz írni a témádról, ha érdekel is az adott szakterület.

Írta: Prezsnyák Péter