Az egyetemi képzési rendszer sokrétű. Az érettségi után három lehetőség is adott, a felsőoktatási szakképzés (FOKSZ), az alapképzés (BA) és az osztatlan képzés (O). Az egyes szintek között pedig folyamatos az átjárás, így mesterszintig vagy még tovább is el lehet jutni. Ebben a bejegyzésben A-tól Z-ig megnézzük, melyik képzési szintre hogyan lehet bekerülni, melyiknek milyen előnyei vannak, és merre érdemes továbbmenni.
Magyarországon jelenleg többciklusú képzési rendszerben lehet tanulni a felsőoktatásban.
Ezt bolognai rendszernek is szokás nevezni, ami a 3+2 (alapképzés + mesterképzés) éves ciklust jelöli. Hagyományosan tehát az alap- és mesterképzések lettek szétválasztva, illetve onnan lehet még tovább menetelni, egészen a doktori címig.
Érdemes azonban megismerkedni a felsőoktatási szakképzés, illetve a szakirányú továbbképzés fogalmával is.
Felsőoktatási szakképzés (F, FOSZK, FOKSZ)
A felsőoktatási szakképzés egyfajta belépő lehet az egyetemi életbe, vagy rövidebb út a piacképes tudás megszerzéséhez. Ugyanúgy egyetemen fogsz tanulni, sőt, akár alapképzéses tárgyakat is hallgatni kell majd. A minimum ponthatár 240 pont, és három félév teljesítése után már féléves gyakorlaton kell részt venni, ahol hasznos ismereteket szerezhetsz a munka világából.
Ha minden jól megy, akár főállásban is folytathatod. Mindössze két év után, amit jó eséllyel államilag finanszírozott hellyel végezhetsz el.
Ez tehát a FOKSZ nagy előnye, szemben a többi képzési szint gyakorlati követelményeivel szemben. Amennyiben pedig úgy döntesz, hogy folytatnád a tanulmányaidat, csak továbblépnél a ranglétrán, azt is megteheted. A legtöbb felsőoktatási intézmény egyre nagyobb hangsúlyt fektet a gördülékeny átjárásra. Így még az is lehet, hogy nem kell újraérettségizni, hogy magasabb pontszámod legyen, mert az oklevélben elért átlaggal átvesznek az alapképzésre.
Alapképzés (A, BA, BSc)
Az alapszak természetesen a leggyakoribb képzési szint az összes közül. Sokan itt kezdik, vagy itt is fejezik be tanulmányaikat, és nem mennek tovább.
A hasznos szakmai tudás elsajátítása mellett itt már „rendes” diploma szerezhető.
Egy alapképzés átlagos hossza 3-3,5 év (jó esetben, azaz ha nem csúszol). Szintén teljesíteni kell szakmai gyakorlati órákat, illetve egyes szakokon idegen nyelvi kurzusokat is (habár a nyelvtudásra vonatkozó követelmények az utóbbi években folyamatosan változnak).
Osztatlan képzés (O)
Az osztatlan képzés általában 5-6 éves (10-12 félév) elköteleződést jelent, ami mesterszintű végzettséggel jár. Ez a fajta képzési mód leginkább a tanári, orvosi, illetve jogász pályán gyakori.
Akár egyszerre több területen is lehet tanulni – így lehetsz például matek-német tanár, akár további specializációkkal.
Szakirányú továbbképzés
A szakirányú továbbképzés kissé kilóg a sorból.
Nem ad diplomát vagy újabb végzettségi szintet, viszont még alaposabb, mélyebb ismereteket lehet szerezni, kifejezetten egy szakterületen.
Az egyetemek pedig próbálják tartani a lépést a piaci változásokkal, így igazán színes, aktuális és izgalmas órákon tanulhatsz mesterségedről.
Mesterképzés (MA, MSc)
A mesterszakra való belépés feltétele a diploma megléte. Amennyiben ugyanarról az intézményről, az újhoz illeszkedő szakról érkezel, jó eséllyel egy az egyben elfogadják a korábbi tárgyaidat. Egyéb esetben, más szakról érkezve kreditpótlásra lehet szükség. Jellemzően egy felvételi beszélgetésen is meg kell felelni, ahol a pontjaidat kiszámolják. Ez a korábbiakhoz képest kicsit máshogy működik.
Az okleveled minősítése vagy a beszélgetésen elért eredményed fog számítani duplázva. Összesen 90+10 pontot lehet összeszedni.
PhD, avagy a doktori képzés
Akinek a határ a csillagos ég, még mindig van hova tovább. Hazánkban jelenleg egyféle tudományos fokozatot lehet szerezni, a PhD-t (Philosophiæ Doctor).
Itt már a jelentkezés is komplexebb, a diploma minősítése mellett korábbi kutatómunkák benyújtására is szükség lehet.
A belépési küszöb 60 pont körül alakul, a sorrendet pedig a bizottság határozza meg. A doktoranduszok tanulmányaik közben már taníthatnak is az egyetemen, és öt évvel a fokozatszerzést követően habilitálhatnak. Leggyakoribb pályaút az oktatói vagy kutatói tevékenység.
Az illusztrációk forrása: pte.hu
Írta: Prezsnyák Péter
