Lázadókorszak, fordulópontok és önmegvalósítás. Miközben felnőtté cseperedünk, szépen lassan rájövünk, kik is vagyunk valójában. Legyen szó a kisiskoláskori krízisekről, a dacos tinédzserekről vagy bármilyen változásról, ami életünk során bekövetkezik, ezek azok a pillanatok, melyek megalapozzák mindazt, amivé a jövőben válhatunk. Furcsa dolog ez a felnőtté válás, és nem is csoda, hogy a kamaszokban zajló folyamatok napjainkban egyre sűrűbben kerülnek terítékre. Hiszen az úgynevezett „kisfelnőtteknek” számtalan ismeretlen szituációval és akadállyal, új arcokkal és olykor kényelmetlen döntésekkel kell megküzdeniük. Mikor is volna kézenfekvőbb a téma, ha nem ősszel, az iskolakezdéskor, ami sokaknak egy következő állomást, egyben egy új kezdetet is jelent(ett). Adott tehát egy különleges műfaj, a már említett coming of age, ami megágyaz a filmeknek, melyek a felnőtté válás kivesézésére hivatottak. A tárgyalt történetek visszarepítenek minket oda, ahol mindnyájan jártunk már, és még fogunk is életünk során: egy változó korszakba.

Ezek a filmek nem csupán a felnőtté válás nagy dilemmáit taglalják, de kinek kapaszkodót nyújthatnak, kinek pedig egy második esélyt, hogy másképp tekintsen vissza ezekre a szép vagy éppen problémás évekre.

Nézzük hát, a következő 5 főhős hogyan küzd meg ezzel a próbatétellel!

Lady Bird (2017)

Mindenkinek ismerős a kiszámíthatatlan kapcsolat anya és tizenéves lánya között, igaz? Nos, ez a film erről szól. Viszont azt nem állítom, hogy „se többről, se kevesebbről”, hiszen nyilvánvalóan többről van szó, mint egy hisztis kamasz és egy fáradt, dolgozó anyuka szeszélyes vitáiról.

Szól ez a családról, melynek fő kenyérkeresője elveszíti állását válságos idők közepette, a lányról, aki magát Lady Birdnek nevezte el, és makacsul álmodozik mindenről, ami szülei elképzeléseivel szembe megy, és végül szól az elcsendült viharról, ami jelzi azt, hogy „hoppá, felnőttünk”.

Sacramentóban járunk a kétezres évek elején, ahol egy rózsaszín hajú lány keresi önmagát a tömegben. Lady Bird írni szeretne, kétségbeesetten szabadulna szülőhelyének fojtásából, és leginkább a kultúra városaiba vágyódik el. Persze anyja szemében ezek a tervek megkérdőjeleződnek, de lánya makacs személyisége miatt hajthatatlan. Megkezdődik tehát a huzavona a féltő szülő és a gyermeke között, aki toporzékolva teszi fel a jól begyakorolt „miért akarod tönkretenni az életem?” kérdést.

Greta Gerwig rendezőnő által bravúrosan, egy jó nagy adag valósággal megkomponált történet, ahol szarkazmustól fröcsögő humor és komplex karakterek előlegezik meg számunkra a moziélményt, melynek stáblistáját Saoirse Ronan és Timothée Chalamet nevei cifrázzák. 

Én, Earl és a csaj, aki meg fog halni (2015)

Greg, Earl és Rachel, avagy két furcsa fiú és egy leukémiás csaj különleges barátsága. 

Megjöttek a teszteredmények, Rachel leukémiás. Ez Greg számára nem túl megható hír, de anyja parancsára kénytelen barátkozni a lánnyal,

akivel mindössze annyi köti össze, hogy egy suliba járnak, és kis korukban párszor együtt játszottak. Greg egyébként nagyon is ért ahhoz, hogy egy kicsit mindenkivel jóban legyen, de csak éppen annyira, amennyire muszáj, hiszen egyetlen igaz barátja (saját megfogalmazása szerint inkább „munkatársa”) Earl, akivel kis koruk óta filmes projekteken dolgoznak.

A két filmőrült fiú aztán beveszi klikkjükbe Rachelt is, akiről senki nem tudja pontosan, mennyi ideje van hátra. Mielőtt még bárki eszébe jutna, ez a film nem a Csillagainkban a hiba utánzata ! Greg, Earl és a csaj, aki ugye meg fog halni, az egyik legjobb trió a sokak által lerágott csontként definiált „megható rákos filmek” sorában.

Tele van humorral, iróniával, áthatja a feszültség és az aggodalom, amit mind érzünk főszereplőinkért. Mégis egy könnyed és minden szempontból aranyos (, de semmiképpen sem elcsépelt) történetet kapunk.

Szól ez Gregről és arról, hogy mennyire fél újdonsült barátjának elvesztésétől, Earlről, aki hű társként segít, és mindig van egy beszólás a tarsolyában, és végül szól Rachelről, aki még véletlenül sem akarja, hogy bárki is sajnálja őt. Három fiatal a világ (és a rák) ellen! 

Egy különc srác feljegyzései (2012)

Következő főszereplőnk nem más, mint Charlie (Logan Lerman), akiről nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, kissé különc szerzet. Mindig egyedül ebédel, szereti a jó zenét, és klasszikusokat olvas. Egy régi jó barátnak írt leveleiből megismerhetjük küzdelmeit, gondolatait és ambícióit (például, hogy ő is író szeretne lenni).

Egy szó mint száz: egy magának való, de barátságos elsős gimis fiút látunk benne, aki nem igazán találja a helyét, és inkább meghúzódik a háttérben.

Mígnem egy nap barátokra tesz szert. Nem is akárkikre: a gimnázium művészlelkű felsőbbévesei, Patrick (Ezra Miller) és Sam (Emma Watson) környékezik meg és fogadják be maguk közé.

Attól a naptól kezdve pedig Charlie is elkezdte próbálgatni szárnyait. Első szerelem, barátság, gyermekkori traumák, sötét titkok, a zord valóság.

Miközben Charlie keresi a nagybetűs dalt, megismerhetjük újdonsült csapatának tagjait, akiknek mind-mind megvan a maga baja. Chbosky értékes gondolatokat és aktuális problémákat tár elénk egy olyan világban, ahol egyre nagyobb szükség van arra, hogy segítsünk a bajba jutott fiataloknak. És hogy megértsük őket. 

Stephen Chbosky regénye alapján, melyet sokan csak a „modern Zabhegyezőként” emlegetnek. 

Sráckor (2014)

Az egyik legegyedibb és leggondosabban kivitelezett filmötlet, egy hétköznapi értelemben véve „egyszerű” témaválasztással. Az alábbi film, melynek megálmodója Richard Linklater, hitelesen szemléltet egy életutat, kisgyermekkortól a felnőtté válásig, egy család történetén keresztül és annak dinamikája mentén.

Adott egy átlagos család átlagos élete és főszereplőnk, Mason (Ellar Coltrane), akit kisfiú korától láthatunk felcseperedni a képernyőn.

Megmutatkoznak a családi viták, felkavaró események, gyermekded álmok, a sok-sok csalódás és az önmegvalósítás kísérlete, romantikus kapcsolatok és barátságok, karrierek és bukások: minden, ami hozzátartozik a felnőttek világába lépéshez.

Igen ám, de nem akárhogy. Linklater eddig soha nem látott ötlettel rukkolt elő, melynek megvalósítása legkevésbé sem mondható egyszerűnek, így nem meglepő, hogy ezzel jó néhány díjra tett szert.

A film forgatása összesen 12 évet ölelt fel, és – dobpergés – mindvégig ugyanazokat a színészeket láthatjuk magunk előtt, így főszereplőink változásait valósághű megvilágításban követhetjük szemmel.

Nem csupán az elgondolás és a megfilmesített történet vagy az emberi kapcsolatok szépségének és olykor csúfságának bemutatása, de a kivitelezés is végtelen őszinteséget kölcsönöz a filmnek. Ajánlom mindenkinek, aki egy megható, ugyanakkor realisztikus sztorira vágyik arról, hogy hogyan is lesz a kisfiúból férfi. De jó szívvel ajánlom azoknak is, akiket maga a felnőtté válás témaköre érdekel némileg komolyabb hangvételben!  

Nyomás alatt (2010)

Keir Gilchrist, Zach Galifianakis és Emma Roberts a zárt osztályon. 

Azt már tudjuk jól, hogy tinédzsernek lenni nem könnyű. És azt is tudjuk, hogy nem mindenki képes mindezt egyedül feldolgozni.

A cím magyarra fordított változata pedig tökéletesen tükrözi, hogy miről is van szó: Craig besokallt. Céltalannak érzi az életét és nem tudja, mitévő legyen, egyszerre túl sok gondolat cikázik a fejében.

Magányos, olyan lányba szerelmes, akibe nem kellene, és az is elég stresszes, ha az ember válla a szülői elvárások és a továbbtanulás súlyától sajog. Nem is tudja, pontosan mitől depressziós, de eljutott odáig, hogy saját épsége érdekében beutaltatja magát a pszichiátriára.

Azonban azt nem tudta, hogy a gyermekosztály éppen felújításon esik át, így a felnőttosztályhoz kénytelen csatlakozni, ahol aztán mindenféle furcsa figura között összehaverkodik a hektikus Bobbyval, és megismerkedik a lázadó szellemű, mégis érzékeny Noellel. Ezzel a két személlyel jobban azonosul, mint elsőre azt gondolná, és ők lesznek azok, akik jóban-rosszban, mindvégig ott állnak majd mellette.

Craig nem őrült vagy beteg, egyszerűen csak egy olyan generációban él, ahol túl sok impulzus és felelősség éri a vele egykorúakat.

Vajon meddig lábadozik Craig a pszichiátrián? Neki sikerül átvészelnie ezt az időszakot? Akárhogyan is, szurkolunk neki, és mindenki másnak, aki hasonló cipőben jár vele!

Jól látjuk, hogy a rendezők által választott karakterek döntő többsége valamilyen meg nem értett lélekként ábrázolt, furcsa figura. Azonban tudnunk kell, hogy ez a valóságban nem egészen így van. Mindenkinek van olyan szakasz az életében, amikor az apró-cseprő problémák is hatalmas fejfájást okoznak.

Viszont az, hogy a nehezebb időszakokon miként jutunk át, nagyban hozzájárul ahhoz, hogy kivé formálódunk utunk végén.

Az alábbi filmek nemcsak rávilágítanak egy komplex korcsoport nehézségeire és egy fontos életszakaszra, de önreflexióra tanítanak, és felhívják a figyelmünket arra, hogy mindig körültekintően forduljunk a környezetünkben lévőkhöz. Akkor is, ha éppen krízisek előtt álló fiatalokról van szó, és akkor is, ha nem. Figyeljünk egymásra!

Ha ezek a filmek tetszettek, ajánlom még: Szólíts a neveden; Nulladik óra; Kszi, Simon.

Írta: Matos Sára Anna

A fotók forrása: port.hu