1990 óta minden évben március 15-én ünnepeljük a magyar sajtó napját. 1848. március 15-én nyomtatták ki a magyar szabad sajtó első termékeit, a 12 pontot és a Nemzeti dalt. Ezen a napon hirdették ki a polgári sajtószabadságot is, ami hatalmas fordulatot jelentett a korábbi szigorú cenzúra időszakához képest.

A jeles nap előtt tisztelegve idézzük fel a magyar sajtó történetét, milyen korszakokat különíthetünk el, hogyan alakult ki a szabad újságírás, milyen akadályokba ütközött.

Referáló sajtó

A referáló magyar sajtó az 1700-as években jelent meg, közel száz évvel később, mint Angliában. A sajtó előzményének nevezhetjük ezt az időszakot, mivel még csak alkalmi kiadványok jelentek meg, hiányzott a periodikusság. A kezdetleges postahálózat miatt a könyvszerű lapok csak hetente értek el az olvasókhoz.

Abban az időben a sajtó szigorú politikai szabályozás alatt állt.

A nyomda és a könyvkiadás is cenzúrázva volt, előzetes ellenőrzések, adóztatások voltak jelen. Továbbá II. József uralkodása alatt a nyelvrendeletnek köszönhetően német nyelven jelentek meg az írások, így jelentősen csökkent a potenciális olvasók száma.

Valamint a műveletlenség, az analfabetizmus magas aránya miatt sem volt széles az olvasóközönség.

A felvilágosodás idejében a lapkiadóknak  céljuk volt tágítani a lapolvasók számát, ezért edukatív, felvilágosító, népművelő szándékkal kulturális és tudományos ismereteket közöltek a lapokban.

Az újságírás nem számított szakmának, főként papok és tanárok foglalkoztak referáló jellegű újságírással.

Az első magyar nyelvű irodalmi folyóiratok az 1780-as években jelentek meg: a Magyar Museum és az Orpheus Kazinczy Ferenc szerkesztésében. Jeles lapnak tekinthetjük még a Magyar Hírmondót és a Hazai Tudósításokat is, amelyek az első hírlapok voltak Magyarországon.

Véleménysajtó

Hazánkban a reformkor idejében élte virágkorát a véleménysajtó. A kor technikai fejlődésének és a nyomdatechnika fellendülésének köszönhetően már nem könyvszerű lapok jelentek meg.

Véleménysajtónak nevezzük ezt az időszakot, mivel különböző véleményeket közöltek a lapokban, egyfajta szabadsajtó-időszakról beszélhetünk. Gyengült az állami cenzúra, így megjelent a pártsajtó, a liberális lapok publicisztikákat közöltek.

Színes sajtóélet volt jelen, például lapok, rovatok, szaklapok, különböző műfajok mutatkoztak meg, mint a divatlapok, kulturális-közéleti, tudományos lapok.

Az újságírást még ekkor sem tekinthetjük önálló szakmának, nem lehetett megélni belőle, de elindult egy kezdődő szakmásodás, a professzionalizálódás felé vezető út.

Az 1848-49-ben lezajlott magyar forradalom és szabadságharc nagy hatással volt a sajtóra, a hírforgalomra.

A sajtó fontos szerepet kapott, hatalmasat nőtt a lapok olvasottsága, a lapok száma megkétszereződött, hiszen ezekben jelentek meg a politikai nézetek, vélemények és ellenvélemények.

A legfontosabb politikai sajtótermék a Kossuth Lajos által szerkesztett Pesti Hírlap volt. A forradalom leverésének hatására pedig mélyrepülésbe kezdett a magyar sajtó, a lapok példányszáma lecsökkent.

Modern tömegsajtó

1867-től számítjuk a modern tömegsajtó korát, mikor a forradalom utáni korlátozások megszűntek.

Tömegesedett a lapkiadás, szélesedett az olvasóközönség, a lapok bárki számára elérhetővé váltak az utcai árusításoknak köszönhetően.

A szerkesztők a vidéki olvasókat, alacsonyabb társadalmi csoportokat is előtérbe helyezték, mivel minél több embert akartak elérni.

Megjelentek a modern műfajok, mint a riport és az interjú, ami az újságírás új színfoltja lett, és már szórakoztató jelleggel bírt.

A lapoknak célja volt a függetlenedés a direkt politikától, inkább a közvélemény hangjává váltak.

Híres írók dolgoztak a különböző hírügynökségeknél, és liberálisabb nézeteikről szabadon írhattak. Új tudományterületek is megjelentek a lapokban, például az orvostudomány, irodalom, folytatásos regények, etnográfia.

A modern tömegsajtó korában már széles körben gyakorolt szakmává vált az újságírás. Nagyobb szerkesztőségek, újságírói társaságok, hírügynökségek szerveződtek. Idővel a nők is megjelentek a szerkesztőségekben, és a szakma képes volt megélhetést biztosítani az írók számára.

A legjelentősebb lapok a modern sajtó időszakából a Pesti Napló, a Budapesti Hírlap, a Vasárnapi Újság, Az Est voltak.

A modern tömegsajtó az 1860-as évektől egészen napjainkig tart. Univerzálisan jellemző rá, hogy ha a világban bármi fontos vagy érdekes, izgalmas történik, az megjelenik a hasábjain. Hatalmasat változott a sajtó a kezdetekhez mérten, a lapok mellett megjelentek az online híroldalak is, ahol a nap bármely pillanatában tájékozódhatunk a friss hírekről. 

„Vegyenek el mindent, csak szabad sajtót adjanak, s nemzetem szabadsága, boldogsága fölött kétségbe nem esem.” 

/Kossuth Lajos/

 

Írta: Soós Enikő

Forrás: Buzinkay Géza: A magyar sajtó és újságírás története a kezdetektől a rendszerváltásig