Az erőszakmentesség világnapját 2007 óta minden évben október 2-án ünneplik. A dátumválasztás nem véletlen, ugyanis ekkor született Mahatma Gandhi, az indiai függetlenségi mozgalom vezetője. Gandhi hitt a békés megoldásokban és a polgári ellenállás erejében, valamint elutasította a függetlenség erőszakkal való megszerzését.

Miről szól a világnap?

Az ENSZ 2007-es határozata szerint ennek a napnak a célja az, hogy

„terjessze az erőszakmentesség üzenetét, többek között az oktatás és a nyilvánosság tudatosítása révén.”

Ez megszilárdítja

„az erőszakmentesség elvének egyetemes jelentőségét”

és

„a béke, a tolerancia, a megértés és az erőszakmentesség kultúráját”.

Grafika: Kiss Henrietta

Az Emberi Jogi Munkacsoport meggyőződése, hogy az erőszakmentesség a pótolhatatlan emberi joggyakorlás alapfeltételei közé tartozik, ugyanis az emberi jogok megfelelő érvényesüléséhez elengedhetetlen a kölcsönös megértés és párbeszéd.

„Az erőszakmentesség a legnagyobb erő, amely az emberiség rendelkezésére áll. Hatalmasabb, mint az ember leleményessége által kitalált leghatásosabb fegyver.” /Mahatma Gandhi/

Mi tartozik az erőszakmentesség fogalmához?

Az erőszakmentesség vagy erőszakmentes ellenállás gondolata elzárkózik a fizikai erőszak alkalmazásától minden társadalmi vagy politikai változásra való törekvés esetén.
Az erőszakmentesség mint fogalom meghatározásakor azonban fontos kihangsúlyozni, hogy nem foglalja magában a konfliktusmentességet, csak a konfliktus megoldásának módjára utal.

Három nagy csoportja különböztethető meg az erőszakmentes cselekedeteknek:

•         tiltakozás és meggyőzés, beleértve a felvonulásokat és virrasztásokat

•         az együttműködés elutasítása

•         erőszakmentes beavatkozások, mint például blokádok és térfoglalások

Gene Sharp, az erőszakmentességgel foglalkozó vezető tudós, Az erőszakmentes cselekvés politikája címe könyvében  így fogalmaz:

„Az erőszakmentes cselekvés olyan technika, amellyel az emberek, akik elutasítják a passzivitást és az engedelmességet, és akik a harcot elengedhetetlennek tartják, erőszak nélkül folytathatják konfliktusukat. Az erőszakmentes cselekvés nem kísérlet a konfliktusok elkerülésére vagy figyelmen kívül hagyására. Ez egy válasz arra a problémára, hogy miként lehet hatékonyan cselekedni a politikában, különös tekintettel arra, hogyan lehet hatékonyan hatalmat gyakorolni.”

Miért fontos visszaszorítani az erőszakot, és kik foglalkoznak ezzel Magyarországon?

Sajnos mindannyiunknak ismerős a bántalmazó szülők hasonló viselkedésmintákat továbbvivő gyermeke, aki maga is bántalmazóvá válik. Több tanulmány szerint (Kaufman és Zigler, 1993; Oliver, 1993) bizonyos, hogy a bántalmazó szülők körülbelül egyharmada maga is bántalmazott gyermek volt.

Ennek példájából látható, hogy a minta, amelyet gyerekkorunkban látunk és tapasztalunk, sokszor sajnos egész életünkre kihat, és ezáltal generációsan továbbvisszük mi magunk is ezen rossz berögződéseket.

A legegyszerűbb módja az ilyen generációs láncok megszakításának az erőszakellenes gondolkodás, érzékenyítő és prevenciós foglalkozások. Ezt a jövőveli célt tűzte ki sok más fontos cél mellett a Nem Tehetsz Róla, Tehetsz Ellene (NTRTE) Alapítvány is. A szervezet jelenleg a sértetti képviseletre épülő stratégiai pereskedéssel és társadalmi kampányokkal, valamint közbeszédformálással foglalkozik. Elhivatottak a rendszerszintű problémák bemutatása, megalapozott javaslatok jogalkotók felé való megtétele, valamint a döntéshozók változtatásokról való meggyőzése iránt.Az NTRTE így fogalmaz saját szemléletéről:

“Az NTRTE már régen nem egyetlen ügyet, hanem inkább egy szemléletet képvisel. Emberi méltóság és szolidaritás. Közös felelősség, közös gondolkodás. Az erőszak és az elnyomás a mindenkori agresszor hatalomgyakorlása az áldozat felett, mindegy, ki az elkövető és ki az áldozat.”

 

Írta: Czirják Linda