Szeretnél képben lenni a jelenleg folyó kutatásokkal? Szeretnéd bővíteni az ismereteidet, és közös gondolkodást folytatni ma is aktuális témákról? Minderre szakmai keretet biztosít a Bölcsész Akadémia, mely előadássorozat a bölcsészkar oktatói által végzett kutatási témákat és eredményeket hivatott bemutatni. A szemeszter során 10 előadásra kerül sor, melyeket szerdánként 18 órától lehet meghallgatni. Az óra egyetemi hallgatók számára campus kurzusként is felvehető.

A szemeszter során számos téma előkerül a politika, a szociológia, a művészet, a filozófia, a kulturális antropológia és a pszichológia területéről. Bemutatásra kerülnek Jászi Oszkár és Carlo Rosselli politikai gondolkodók elméletei, melyeket vizsgálva gondolkozhatunk a liberális szocializmus realitásán vagy épp túlidealizáltságán.

Nem mehetünk el a pandémia mellett sem, így előadástéma lesz a Covid-járvány okozta világrendbeli átalakulás, különösképp Kína és az Egyesült Államok szerepe.

A szociológia tudományán belül jelentős aktualitással bír a gyermekvállalás kérdése, mellyel kapcsolatban a népességre vonatkozó szokások, gyakorlatok alapos körbejárásra kerülnek, illetve az előadók megkísérlik a nagy hangsúlyt kapott családpolitikai intézkedések valós hatásainak feltárását is.

Az irodalom világába érkezve megismerhetjük az ismeretterjesztő irodalom kialakulásának folyamatát, mely meghatározó szerepet játszott a tudományos forradalom évszázadai során.

A filmművészet iránt érdeklődők bepillantást nyerhetnek Moholy Nagy László filmrendező esztétikai eszközvilágába, illetve a korszakra jellemző társadalmi és művészeti forradalomba.

A filozófia területén szó lesz a közösségfilozófiáról, ókori és modern kori kontextusban egyaránt, illetve társadalmi megközelítésből, intellektuális dialógusként értelmezve.

A kulturális antropológia tárgykörében az a gondolat kerül terítékre, mely szerint a világ ökológiai, gazdasági, társadalmi és etikai válságban van, illetve hangsúlyt kap a válság hatására kialakult ökofalvak társadalmi megítélése, jelentősége.

És végül a szociálpszichológia témájában ismereteket szerezhetünk a kollektív traumákról és az ebből fakadó, 21. századi társadalomra jellemző áldozati pozíció jelentőségéről. Az előadásokat követően lehetőség van kérdések feltevésére, illetve közös beszélgetésre. Az első előadás már lezajlott, mely kapcsán egy hallgatót, Kapás Rékát kérdeztem. 

Mi motivált arra, hogy felvedd a kurzust? 

Felkeltette az érdeklődésemet, hogy van egy olyan előadássorozat a BTK-n, ami tudományágakon átívelő. Ideálisnak tartom, hogy az összes előadást egy olyan szakember tartja, aki az adott téma kiemelkedő kutatója. Ezenkívül a témák külön-külön is elkezdtek érdekelni, azt érzem, hogy aktuális és jelenleg is meghatározó témákban szélesíthetjük látókörünket.

Meglehetősen hallgatóbarát a kurzus, a cél csupán az ismeretszerzés és a közös gondolkodás.

Az egyetem számos szakjáról látogatják hallgatók, mindenki magáénak érezheti az adott témát.

Az első előadást Kisantal Tamás egyetemi docens tartotta, mely során Dr. Josef Mengele, a közismert náci háborús bűnös figuráját járta körbe a kulturális emlékezet szempontjából. Mit emelnél ki mint érdekességet, mit tanultál belőle?

Nagyon tetszett az előadás, talán a legérdekesebb téma az összes közül. Én alapvetően nagyon szeretem a történelmet, de azt gondolom, a téma mindenki számára érdekes lehet. A holokauszt rányomja a bélyegét a társadalomra, nem lehet vele eleget foglalkozni. Merész dolognak tartom, hogy a történelem egy hírhedt, negatív figuráját kiemeljük és pártatlanul körbejárjuk. Ezáltal mélyebb bepillantást nyerhettünk abba, hogy hogyan maradhatott fent valakiről egy markáns kép a történelmi emlékezetben, hogyan válik valaki a sok-sok háborús bűnös közül egy kiemelt alakká. Az előadó sok szempontból szemléltette Mengele megítélését, például filmek, irodalmi művek által. Különböző művekben egyes karakterek megformálásához őt veszik példának, azonban ezáltal is torzul a valós kép, hiedelmek és tévhitek alakulnak ki.

Az előadás által megértettem, hogy hogyan deformálódhat a kollektív tudat és az egyéni emlékezet, és hogy mindenképp érdemes alaposan utánajárni a tényeknek, történéseknek, mielőtt képet alkotunk.

Egy súlyos, érzékeny témáról van szó. Milyen hatással volt rád a téma, illetve az előadás módja?

Egy nagy tudású előadóról van szó, a témát a nehézsége ellenére könnyed stílusban mutatta be, illetve a jó ízlés határain belül még vicceket is mondott.

Ugyanakkor a téma mélységét is megfelelően átadta, éreztük a kísérletek brutalitását. De – talán az előadói stílus hatására – az előadás után mégsem éreztem magam leterheltnek. 

Írta: Kubinyi Aliz