Képzeljünk el egy basic, állatos animációs filmet. Vegyünk néhány aranyos házikedvencet – például kutyát, mert az bátor; macskát, mert az csak simán ennivaló; teknőst, mert vicces, hogy lassú, meg bölcs; meg pluszban valami agresszív kis zsebdiktátor állatot. Igen, így kapjuk meg a Kis kedvencek titkos élete című filmet. A DC azonban egy ilyen témához is sokkal merészebben és kreatívabban állt hozzá.

Korábban a már említett Kis kedvencek… című film első része nálam magasra tette a mércét, és azt gondoltam, hogy kész, ennél jobb állatos-vicces-kedves mesefilmet nem fogok látni.

Azonban 2016 már régen volt, amikor láttam az állatok kalandjait, és úgy gondoltam, hogy ha összekötik a szuperhősöket az állatokkal, az már megér egy misét. És nem is tévedtem nagyot.

A DC Szuperállatok Ligájának alapkoncepciója az, hogy adott Superman és az ő kutyája – akiről naivan azt hittem, hogy a film kedvéért kitalált karakter, azonban mint erre később felhívták a figyelmem, már 1955 (!) óta a DC-univerzum képregényeinek szereplője. Szóval igen, adott Clark Kent és négylábú kedvence, Krypto. A film elején egy egyáltalán nem zavaró eredettörténetben bemutatják Metropolis hősének és házikedvencének Földre érkezését, majd a páros mindennapjait. Aztán indulhat a bonyodalom, ugyanis Superman meg akarja kérni kedvese, Lois Lane kezét. Ezért egy menhelyre látogat, hogy Kryptónak új barátot szerezzen.

Azonban egy szuperállatnak szuperellenség is kell: a tengerimalac, Lulu – a név nem véletlen; Lex Luthor sok szállal kötődik ehhez az állathoz – világuralomra akar törni, az állatoknak pedig ezt kell megakadályozni.

A Szuperállatok Ligája nagyon könnyed, de rétegelt film: tele van olyan utalásokkal, amelyekre nemcsak azok fogják felkapni a fejüket, akik felületesen jártasok a DC univerzumában, hanem azok is, akik mélyebben ismerik a hősök kalandjait. Külön kedvencem a Batman és Superman viszonyát szellemesen parodizáló sípoló kutyajáték, a Gumibruce. Igen, ez a film egyik központi humorforrása, és meglehetősen jól működik.

A karaktereket jól megírták az alkotók: Krypto pontosan ugyanolyan, mint a gazdája, a Szuperállatok Ligájának másik kutyája, Ace jelleme egészen hasonlít Bruce Wayne álarcos igazságosztójához.

A csapat tagja még PB, a testméretét növelni tudó malac, az állandóan aggodalmaskodó Chip és személyes kedvencem, a szélvészgyors teknős, Merton. Számomra ő szolgáltatta a film legviccesebb momentumait, a felnőtt humorával és egyéb egysorosaival.

Alapesetben sokkal később szoktam megnézni az éppen nagy hype-ot kapott animációs filmeket, most a DC Szuperállatok Ligája mégis elcsábított a moziba. Nem azért, mert bármi újdonságot tudott volna mutatni. Csak a klasszikus, klisés szuperhőstörténetet dolgozza fel állatokra ültetve. Azonban képes volt arra, hogy őszintén vidám pillanatokat okozzon anélkül, hogy cringe lett volna.

A 8-14 éves korosztály számára készítették az alkotók a filmet, de bátran ajánlom idősebbeknek is, egy próbát megér.

És még valami: ha lenne gyerekem, én simán elvinném rá! 

Írta: Anta János Attila

A fotók forrása: port.hu