EHÖK HÍR
EHÖK „Amikor az ember szerelmes, nem magyarázza meg, hogy miért szerelmes”

„Amikor az ember szerelmes, nem magyarázza meg, hogy miért szerelmes”

2019-05-29

Végzős mesterszakos pszichológushallgató személyiség– és egészségpszichológia szakirányon. Tenorkürtön játszik, szívesen olvas és sportol, de a legnagyobb szenvedélye a svéd nyelv. Flach Richárdot faggattam az idegen nyelvekkel és a nyelvtanulással kapcsolatban.

Mi volt az első nyelv, amivel megismerkedtél?

Flach Richárd: Siklóson kezdtem, másodiktól angollal. Utána gimnáziumban pedig második nyelvként németet tanultam, ami szintén germán nyelv, akárcsak a svéd. Közben – főként az egyetemen – lehetőségem nyílt sok európai nyelvvel és a nyelvek képviselőivel megismerkedni, úgy mint lengyel, spanyol, olasz. Szóval ismerek pár szót, azonban a tudás ennél jobban nem mélyült el.

Viszont a svéd volt az, ami bennem maradt és nagyon mély gyökeret eresztett.

Emellett meg kell említenem, hogy mivel voltam Finnországban Erasmus-hallgatóként egy félévet, ezért rövid ideig tanultam finnül is.

Miért pont ezeknek a nyelveknek álltál neki? Hosszabb távú terveid vannak velük, vagy csak tetszenek?

F.R.: Mivel nálunk a bátyám angolul kezdett tanulni, ezért kézenfekvő volt nekem is azt elkezdeni. Az általános iskolai nyelvtanulás nem volt annyira komoly, középiskolában válhatott volna azzá, de nem vált.

Sokkal intenzívebb volt a német nyelv tanulása meg a Rammstein szeretete. Érdekes volt németet tanulni, a strukturáltsága és logikus felépítése miatt is maradtam ezen a germán nyelv vonalon.

A svéd egy még érdekesebb történet. Finnországban bizonyos területeken, mivel több száz évig a Svéd Királyság alá tartozott, nagyon sok svéd és svédül beszélő finn él. Ezzel azt akarom mondani, hogy a svéd hivatalos nyelv is. Tehát ahol többségben vannak a svédek, ott svéd nyelven vannak kiírva például az utcanevek és svédül lehet ügyet intézni. Volt egy ismerősöm, aki magyarként svédül oktatott nyelvészeknek statisztikát, és nekem nagyon szimpatikus volt az, hogy svédül milyen messzire el lehet jutni. Némi böngészgetés után rátaláltam a svéd kezdő kurzusra, kíváncsiságból elmentem, és fokozatosan elköteleződtem a nyelv iránt, egyre jobban beleástam magam a kultúrába is. Anja Haaparanta volt az, akitől a svéd alapokat megtanultam.

Az emberek nem találták furcsának azt, hogy svédül tanulsz?

F.R.:

A svéd azért is érdekes, mert míg a latinnal meg az orosszal van némi kulturális kapcsolatunk, összefonódásunk a történelem során, ezzel szemben a svédekkel – azon kívül, hogy itt az IKEA, illetve egyszer átvágtatott rajtunk az egyik királyuk, mikor a törököktől menekült – nincs.

Szóval ez is idegen elem, így a legtöbbször nekem szegezett kérdés az volt, hogy miért nem a német? Hát azért, mert amikor az ember szerelmes, akkor nem magyarázza meg, hogy miért szerelmes. Én igazából finnországi svédet tanultam, ami azért kiejtésben más, még ha a nyelvtan nem is tér el. Emellett tanárt is nagyon nehéz volt találni. Ha az ember szerencsés, akkor nyáron ki lehet fogni egy-két üresjáratot, és így lehet, hogy néhány budapesti tanár elvállalja, de akkor pedig ott van a felutazás problémája. Így a nyelvvizsga előtti időben úgy tudtam megoldani a készülést, hogy Anja Haaparanta segített átnézni a nyelvtan, illetve egy ismerősömmel Skype-oltam.

Mik a nehézségei a svédnek azon kívül, hogy nem egyszerű tanárt, esetleg beszélgetőpartnert találni?

F.R.: Egyéb nyelvek esetében, mint például az angol és a német, rengeteg tananyag létezik, tanárt is könnyű találni, és egészen magas nyelvtudás szerezhető akár önerőből is, szemben a svéddel. Bár amióta én elkezdtem a tanulást, ez azért változott, jelentek meg tankönyvek, de elérhető tanár elérhető áron még mindig ritka, mint a fehér holló.

Hogy kezeled a tanulási holtpontokat? Mit csinálsz akkor, ha úgy kelsz, hogy nagyon nincs kedved aznap a svéddel foglalkozni?

F.R.: Jó dolog néha szünetet tartani egy nyelv tanulása során. Jó egy kicsit pihenni, amíg összeállnak a struktúrák a fejemben. Olyan, mint amikor az ember tanul egy verset, este még nem tudja, de reggel már több dologra emlékszik.

Amik a nehézségek idején engem motiválnak, azok az apróbb sikerek. Vannak különböző nyelvtanulós alkalmazások, amik ezekre építenek.

De lehet, hogy valaki másra fogékony.  Én például jobban szeretek YouTube-on videókat nézni svédül, így a lelkiismeretem is tiszta, hogy azért mégiscsak foglalkoztam a nyelvvel. De egyébként nagyon jó dolgokat lehet találni, amik többek közt közélettel, politikával is foglalkoznak, ami azért szerintem hasznos. Illetve ha az embernek sikerül kifognia egy nagyon jó tanárt, aki tisztában van azzal, hogy akadnak ilyen holtpontok, amikre fel is tud téged készíteni, támogat, máshogy irányítja a figyelmedet, az is rengeteget segít.

Mit tudnál tanácsolni azoknak, akik teljesen a nulláról akarnak elkezdeni egy nyelvet?

F.R.:

A nyelv az ilyen közösségi dolog, ami rendkívül összetett, hiszen ahogy tanuljuk, kapcsolatot is építünk másokkal, a tanárral, a társakkal, akik eltérő módon gondolkodhatnak magáról a nyelvről, a kultúráról.

És ez az összetettség és sokszínűség rendkívül izgalmassá teszi az egészet. Egyetemen belül pedig kötelezettségek nélkül is belekóstolhatsz mindebbe, hiszen itt nincs olyan, hogy befizetsz ötvenezer forintot, és akkor végig kell járnod a kurzust. Azt tanácsolnám a kezdőknek, hogy próbálják a nyelvet beépíteni a mindennapjaikba. Nem kell nagy dolgokra gondolni, csak olyanokra, hogy hallgassanak rádiót, olvassanak. Legyen élő kapcsolatuk a nyelvvel, amit ha ápolgatnak, idővel alakul, az pedig, hogy milyen irányba, majd úgyis kiderül.

 

Írta: Mammel Diána

Fotó: Kátai Dalma